Nyitva tartás

Kiállítások:

Kedd-Péntek: 10:00-18:00
Szombat-Vasárnap: 10:00-13:00

Olvasóterem:

Kedd-Péntek: 10:00-18:00
Szombat: 10:00-13:00

Teleki Sámuel

A Telekiek a számottevő erdélyi és magyarországi arisztokrata családok közé tartoznak, szép számban találhatunk közöttük tudósokat, politikusokat, mecénásokat.

 

Eredetüket a 15. században kiemelkedő pályát befutó Garázdákra és Szilágyiakra lehet visszavezetni. A família a 17. század közepétől fontos szerepet játszott Erdély történetében és művelődésében.Vagyonuk és hírnevük alapját II. Teleki Mihály (1634-1690) teremtette meg, aki egyúttal korának egyik legvitatottabb és legjelentősebb politikusa volt (Apafi Mihály főtanácsura). 1685-ben grófi rangot kaptak, míg címerüknek kibővített változatát 1697-ben szerezték.

Gróf széki Teleki Sámuel 1739. november 17-én a Marosvásárhely melletti Gernyeszegen született. Személyiségének formálódásában döntő jelentőségű négyesztendős nyugat-európai tanulmányútja (1759–1763), melynek főbb állomásai Bázel, Utrecht, Leiden és Párizs. Itteni tapasztalatai alapján fogant meg benne a könyvtárteremtés gondolata és vált korának egyik legképzettebb bibliofiljévé.

Már egyetemi évei alatt jól átgondolt gyűjtési tervvel hozzáfogott a könyvvásárláshoz és beszerzési hálózatának kialakításához. Tanulmányútjáról hazatérve szülőfaluja melletti birtokán, Sáromberkén telepedett le. Itt kezdte el az erdélyi protestáns közoktatás megreformálása érdekében kifejtett tevékenységét. Mecénása volt a hazai tudományos-művelődési törekvéseknek, tollforgató tudósoknak, külföldön tanuló erdélyi diákoknak. Húszévi kitartó munka eredményeként 1784-ben Utrechtben megjelentette Janus Pannonius műveinek első kritikai kiadását.

1774-től kezdve közhivatalt vállalt, kezdetben Küküllő, majd Bihar vármegye és az ún. hajdúkerület főispánja lett. 1787-ben II. József császár Bécsbe rendelte, s Erdély alkancellárjává nevezte ki. 1791-től haláláig Erdély főkancellárja volt.

A császárvárosba költözése megkönnyítette Teleki vállalt feladatát: biztonságosabban tájékozódhatott Európa könyvkínálatában, beszerzési köre jelentősen bővült. A fennmaradt megrendelések, aukciós jegyzékek tanúsága szerint a kontinens huszonöt városából vásárolt. Mintegy hat évtizedes rendszeres gyűjtőmunka során sikerült megszereznie az alapvető tudományos műveket, nemcsak kortárs kiadványokat, hanem a nyomtatás kezdeteitől megjelent könyveket is.

Bécsben hunyt el 1822 augusztus 7-én. Sáromberkén, a családi kriptában nyugszik.

Támogatók

Partner 1 Partner 2 Partner 3 Partner 4 Partner 5
Partner 1 Partner 2 Partner 3 Partner 4

Médiapartnerek

Partner 1 Partner 2 Partner 3 Partner 4 Partner 5
Partner 1